Gaál József: ÁRNYAK FALA

Gaál József festőművész

ÁRNYAK FALA – 2002. december 12 – 2003. január 4.

Gaál József művészetének alapvető metaforája a maszk, amely egyszerre elrejt és jellemez, individuális és ugyanakkor általános vonások hordozója. A rituális rejtőzködés és a vallomásszerű megmutatkozás eszköze egyben. A szerepjáték médiuma, amelynek segítségével a választott vagy éppen determinált arc mögé rejtőzve az ember képes átlényegülni, s a karakter által a rejtett, a tudat alatt létező énjét képes felszínre hozni. A maszkban egyesülhet az álom és az éber állapot, a túlvilági és az e világi. A maszk lehet a kint és a bent, a lent és a fent között húzódó igen keskeny választóvonal. Gaál József művészetében alapvető különbséget tesz a maszk és az álarc között. Míg a maszk csak a mitikus világlátás által létezhet, folytonosságot képvisel ebben a mítoszok nélküli világban és a kitárulkozás, a vallomás eszközévé válik, addig az álarc a megtévesztés, a félrevezetés és a hazugságok szimbóluma.

A maszk és a szerep összekapcsolásának szinonimája a színház, amelynek spirituális világa és a valóság egy pontban találkozik, és ez a pont maga a színpad, ahol a képi valóság és a tárgyi valóság eggyé lényegül. A színpadszerű terek Gaál József képein a szubjektív és objektív valóság színtereivé válnak, s az antropomorf megjelenítés, az arcszerű képi struktúrák mellett a maszk-világ megtestesítői. A maszk és a színpadtér ugyanannak a kérdéskörnek egymást kiegészítő és erősítő részei, így közös gyökérből eredő, következetesen egymásra épülő elemekként bukkannak fel Gaál József eddigi alkotói folyamatában.

Gólem-figurái is ilyen színpadszerű terekben mozognak, illetve annak szerves részeivé válva, testrészeik is a térelemekben folytatódnak. Végtagjaik maguk is építészeti szerkezetek, ezzel szimbolikusan is megerősítve a valóság és a színpad egymást átható, szorosan összefonódó kapcsolatrendszereit. Egész képfelületet szétfeszítő, robusztus alakjainak kicsi fejük ellenére egyik leghangsúlyosabb része éppen az arc. A színházra, a szerepjátékra utal sokszor konkrétan a képszéleket keretező szétnyitott függöny megjelenítésével. Máskor babaszoba méretű, színpadszerű dobozterekben tűnnek fel figurái, mint egy bábelőadás szereplői.

Képeinek szereplői azonban soha nem öltik az alakoskodó rejtőzködés vagy az arcnélküliség álarcát, amellyel felcserélhető szerepjátékok passzív résztvevőivé válnának. Minden esetben maszkot viselnek, amely által a rombolás démoni alakjaivá vagy áldozatra kész héroszokká válnak. Szerepük e maszkok által egyértelmű és soha nem öncélú vagy céltalan.

Ugyanakkor egy másik fontos visszatérő mozzanat is megfigyelhető képein: a nyitott szájú, torzult arc motívuma. Ennek következtében az alakok fejére irányul a figyelem. A többi testrész csökevényes, az egész figura nyúlványszerűvé vékonyodik, és a színpadtéren kívül még a föld alatt, mintegy gyökérszerű képződmény vagy a felszínre törni akaró csíra bukkan elő. Így a kiáltássá torzult arc a fájdalom és a félelem mellett a születéssel (amely szintén fájdalmas és félelemmel teli) kapcsolódik össze. Ugyanez az arckifejezés egyszerre a halál előtti pillanatra is utal. A nyitott száj a lélek ki- és bejárására alkalmas kapu, egyfajta csatorna az élet és halál közt. Így ezek a nyitott szájú figurák ennek a köztes állapotnak a szimbolikus megjelenései, szubsztanciái. A maszk közvetítő szerepét kiiktatva, maguk ezek a lények váltak ezen állapot jelképeivé, azaz emblematikus voltuk által maguk lettek "maszkokká". A torzítás absztrakciós módszer (az absztrakció, a stilizálás pedig a maszkok sajátja); a részek kiemelésének, a lényeges elemek hangsúlyozásának, illetve a lényegtelenek eltompításának eszköze.

(Szeifert Judit: Rituális utazás a megismerés felé - részlet)

{ Az oldal tetejére }

Karinthy Szalon

A Karinthy Szalon Budapest XI. kerületi Önkormányzatának kulturális intézménye. Fő feladata a kortárs képzőművészeti kiállítások létrehozása.
Emellett különféle közművelődési események színtere is. Programjai: különböző zenei rendezvények, könyvbemutatók, matinék, szaktanfolyamok, ismeretterjesztő előadások. Az intézményhez tartozik a Bartók 32 Galéria.

Gaál József festőművész

ÁRNYAK FALA – 2002. december 12 – 2003. január 4.

Archívum »