Hunya Gábor Bécsben élő közgazdász magángyűjteménye az egyetlen jelentős magyar gyűjtemény, amely élvonalbeli román és magyar képzőművészek munkáit foglalja magába. A két ország képzőművészete különböző utakat járt be a rendszerváltás körüli években, és bár a fiatal, jó hírű román művészek tevékenysége Magyarországon is egyre ismertebb, egyedülálló lehetőség kínálkozik arra, hogy egyazon térben bemutatva a műveket, esetleges párhuzamokat fölfedezhessünk, vagy éppen azt, hogy a közös kelet-európai térben nincs közös képzőművészeti látásmód.
A gyűjtemény másik sajátossága ugyanis, hogy a nemzeti differenciálódás mellett kirajzolódik egy politikai oldala és egy autonóm művészi oldala is. A kortárs román művészet a diktatúra hosszú évei után friss, provokatív, a társadalmi jelenségekre élénken reagáló művekkel állt elő, jelentős részben igazodva a nemzetközi kortárs művészet tendenciáihoz, ugyanakkor saját identitásának elvarratlan szálai is foglalkoztatják. A román művészet tehát egyszerre haladó és múltba tekintő, amennyiben a művészeknek a jelenben kell földolgozniuk politikai, kulturális és egzisztenciális elnyomatásuk éveit, a Ceauşescu-rendszert, másrészt kellő kontinuitás híján jószerivel a semmiből kell fölépíteniük kulturális intézményrendszerüket. Szimbolikus tett volt épp ezért a Román Kortárs Művészeti Múzeum megalapítása, amelyet a volt diktátor hajdani palotájában helyeztek el, a jelenlegi állam parlamentjének épületében. A nyitó kiállításon szereplő művek közül a jelen kiállításon is látható Dumitru Gorzo-nak, az egyik legismertebb fiatal román művésznek két provokatív rajza, amelyeket a gyűjtőnek sikerült megvásárolnia. Szintén szerepel a kiállításon Gorzo Ceauşescu-portréja, Teodor Graur Leninje és bádog fazekakból kalapált ötágú csillagai, valamint a 2Meta csoport és Sorin Tara Románia Európai Uniós csatlakozására reagáló ironikus művei.
A kortárs magyar művészetben a politikus hang sokkal halkabb. Az neoavantgárd elmúltával a magyar művészek számára a tiszta művészet vált fontossá, és háttérbe szorult a társadalmi folyamatok művészeti analízise. Mindez hűen tükrözödik Hunya Gábor gyűjteményében. Nádler István Temesvár 1989. december 23 című képe összekötő kapocs lehet a gyűjtemény két vonulata között. A politikusabb magyar műveket Pinczehelyi Sándor és Ujházi Péter Rákosi- és Kádár-korszakra reflektáló munkái jelentik, a fiatalabb generációból pedig Nemes Csaba munkái, amelyek kivételes konkrétsággal és korrekt távolságtartással az aktuális magyarországi politikai történéseket dolgozzák föl. Főművekkel van jelen a kiállításon a gyűjtemény számszerűleg is legjobban reprezentált művésze, El Kazovszkij, valamint Birkás Ákos, akinek Fej című nagyméretű vászna a kiállítás egyik tengelye, amely köré Vojnich Erzsébet, Bukta Imre szuverén képi világának egy-egy hangsúlyos példája kerül.
A kiállítás egyszerre bemutatója egy szokatlanul eleven kortárs magángyűjteménynek, és izgalmas párbeszédre való lehetőség két hasonló gyökerű, de festészeti tradíciójában és szocio-kulturális attitűdjében jelentős eltéréseket mutató művészet között. A kiállításhoz kapcsolódó beszélgetés keretében mindezen problémák megtárgyalására is alkalom nyílik neves művészeti és társadalomtudományi szakértők résztvételével.
Kürti Emese
www.karinthyszalon.hu
Copyright © 2001-2009 Karinthy Szalon
Webdesign © 2004-2009 www.e3.hu