Október közepén, Bábeltől keletre címmel nyílt kiállítás Földesi Barnabás munkáiból a Karinthy Szalonban. A festőt újabban az absztrakció különböző iskoláinak a szintetizálása foglalkoztatja. A friss anyag képein pop-artos színvilágú, nonfiguratív motívumok számokkal, betűkkel és karaktertöredékekkel egészülnek ki, melyek eredeti jelentésüket elveszítve új értelmezési lehetőségeket kínálnak. Mindezek a művész személyes stílusát jelentő elemek késztették alkotásra a REFLEXIÓ mentorprogram két hallgatóját, akiknek a munkáit ezúton mutatjuk be.
Kovács Lillát a kiállítást szemlélve leginkább az izgalmas színhasználat és a képek játékossága ragadta meg. „Vagánynak és jó értelemben egyszerűnek éreztem a képeit, a saját alkotásomban is ezekre igyekeztem összpontosítani. Választottam egy egyszerű, de konkrét formát/témát (alma) és hasonlóan egyszerű formákkal, ám nagyon hangsúlyos színekkel festettem meg.” A hallgatót a kiállítás képein megjelenő betűk a street art-ra emlékeztették, ezért az ‘alma’ szó betűit – mint egymástól független vizuális elemeket – is felhasználta, beépítette pályaművébe.
Székely Timea Földesi Barnabás munkáin elsősorban az erős színkontrasztok alkalmazási módját tanulmányozta, ezt igyekezett saját, Négy elem találkozása című munkájában is érvényre juttatni. „Kezdetben nagyívű gesztusokkal alapoztam a hordozó felületet, részben szabadon hagytam a nyers vásznat, ezt követően hegyikréta és akril keverékkel rétegeltem.” Egy idő után az önállósult színek és formák határozták meg, alakították ki a kép témáját. A hallgató nem egységes formákban dolgozott, hanem pasztelles, áttetsző, átsejlő textúrákat használt, utólag pedig kontrasztokat keresett bennük. Munkájával a négy elem találkozását, valamint azok globális szennyeződésének problémáját is megpróbálta felvillantani.
