Horváth Éva Monika Az antagonista című kiállítása látható a Karinthy Szalonban Budapesten, miközben megtekinthető a korábbi, Törékeny egyensúly című kiállítása is a kápolnásnyéki Halász-kastélyban. A két tárlat amolyan párkiállítás. A törékeny egyensúly az egyén és a tömeg viszonyát boncolgatja, erőteljes, éles élményt ad a nézőnek, Az antagonista bensőséges képei viszont egyszerre puhák és élesek.
Az antagonista szó hétköznapi jelentése: ellenfél. Máskor inkább úgy érdemes fordítani: szemben álló. Az úgynevezett antagonista izmok ellentétes működésükkel támogatják azt a célt, amit a velük szemközti, végrehajtó izom el akar érni. Horváth Éva Monika festőművész megerősíti sejtésemet:
Maga az antagonista ebben az állapotában az, ami megtámogatja a tételt, a törékeny egyensúlyt.
A képek motivikusan sokrétűek, de nem csak a macska- és a késmotívum jelenléte okozza, hogy egyszerre puha és éles hatást keltenek, melynek következtében a néző billegő, lebegő lélekállapotba kerül. Érezhető, hogy az egész tárlatnak az a célja, hogy ezt a kettős tapasztalatot nyújtsa.
Horváth Éva Monika így jellemezte a tárlaton felfedezhető kettősséget: – Nőként létezem, és ezek a test tapasztalatai. Nemcsak a társadalom felől, a behaviorista elvárások irányából keresek, ahogy tettem a tömegről szóló képeim esetében, hanem a belső élményeimben is. Gondolhatunk a képeimen a sok gömbre, korongra, ezek abból a tapasztalatból erednek, hogy szülés előtt a magzatburok olyan, mint egy gömb. Abban a pillanatban, amikor a szülés előtt megreped a magzatburok, fájdalom és öröm egyszerre járja át a női testet. Belül történik, de magával ragadó. A létezések elemi tapasztalataival próbálok előhívni valamit, ezért modellálok csak vízszintes és függőleges vonalakkal, olykor egyetlen vonallal. Szemben a másik kiállítás tömegeinek gombaszerűségével, itt korlátozom magam az alkotásban, ebből buggyan ki a szabadság. Ha nincsenek műfaji megkötöttségek, akkor nehéz megtalálni a szabadságot, amire vadászom. Vízszintes és függőleges vonalkák segítik a születést.
Szilágyi-Nagy Ildikó teljes cikke a Magyar Nemzet oldalán olvasható el.
