Vibráló érzelmek és hangulatok Pető István képeinek nyomában – a REFLEXIÓ szeptemberi pályaművei

Szeptember közepén Átfedések címmel nyílt kiállítás Pető István munkáiból a Karinthy Szalonban, melynek keretében főként a lírai absztrakcióhoz közelálló, az elmúlt tíz évben készült festményeiből válogatott a Párizsban élő és alkotó művész. A REFLEXIÓ mentorprogramban résztvevő hallgatók közül hárman készítettek erre a kiállításra „válaszoló” alkotást, melyeket az alábbiakban teszünk közzé.

Fábián Eszter – akit a látottak keleties jellege és minimalizmusa fogott meg leginkább – a kiállításra reflektálva egy még figuratívnak nevezhető diptichont készített. A pályázati feladatot és vele együtt az alkotómunkát is egyfajta játékként fogta fel, a kiállítás címére pedig képe osztottságával és szimbolikájával igyekezett visszautalni.

Hadi Kornélia Belső hegység című alkotásán keresztül – Pető Istvánhoz hasonlóan – a belső érzéseit, világát és hangulatát absztrakt módon próbálta megmutatni. Úgy véli, ez az ábrázolási mód rímel legjobban az ember lelkivilágának megfoghatatlanságára. Javarészt meleg színekből „építkezett”, ezek ugyanis számára a nyugalmat szimbolizálják, a sötét-világos váltakozása pedig a vegyes érzelmeket, hangulatokat jelképezi. A kiállítás címére reflektálva a hallgató akril és pasztellkrétát is használt munkája elkészítésekor. A piramis köveinek egymásra épüléséhez hasonlóan vitte fel a hordozóra először az akril, majd a pasztell réteget, melyek így egymást kiegészítve alkotnak egységet.

Ollé Dánielre Pető István T344 című alkotása tette a legmélyebb benyomást, amely egy matematika füzetre emlékeztette, ahol jegyzetek, rajzok, firkák jelennek meg a hol burjánzó, hol pedig keretekbe fogott színfoltok mellett. E gondolat mentén a hallgató egy kockás füzet-szerű alapréteget hozott létre, amely egy vastagon felvitt lilás és egy citromsárgás árnyalatból tevődik össze. Az alsó, lila akril réteg felhelyezése után a száradási idő elteltével vitte fel a sárga festékréteget. A két réteg teljes száradását követően fa és linóleum metszőkések használatával alkotta meg a négyzetrácsos füzet mintázatát, amelynek a szintkülönbségek miatt térbeli hatása lett, a két kiegészítő szín pedig egyfajta enyhe vibrálást hozott létre a felületen. Végül erre kerültek fel olajfestékkel halvány, szinte már fehér rózsaszínek, tompa narancssárgák és halovány pirosak felhőszerű laza foltjai. A folt mint hőhullám jelenik meg a monitoron, éppúgy, mint a füzetre ráfolyt festékes víz.